Sigrid Schulzétől
1 A gyerekeknek gyakran van szükségük dicséretre
A gyerekek egyenlőek, gondolataik, érzéseik és szükségleteik ugyanolyan tiszteletet érdemelnek, mint a miénket. Azok azonban, akik dicsérik magukat, a másik fölé helyezik magukat, ítélkeznek felettük, és ítéletet mondanak róluk. A dicséret olyan jutalom, amellyel a szülők megmutatják a gyermeknek, hogy értékelik teljesítményüket, különösen, ha jobban teljesít, mint mások. "A jutalom a büntetés posztmodern változata" - mondja Jesper Juul dán oktatási szakértő.
A pedagógusok dicséret helyett inkább bátorítást javasolnak. A gyerekeknek nem kell dicséretet kiérdemelni, hanem a bátorításon keresztül tudniuk kell, hogy azért szeretik őket, amilyenek. A dicséretre vágyó gyerekek a dicséretet kifejezők felé orientálódnak. A bátorított gyerekek magukhoz orientálódnak.
A dicséret a következő üzenetet tartalmazhatja: „Csak akkor érsz valamit, ha úgy teszed a dolgod, ahogy elvárom.„Az üzenet bátorítást tartalmaz: „Sokat érsz – úgy, ahogy vagy.»« Nem tévedett a szókincs teszt – remek munkát végzett!»Ez dicséret. „Több szókincset ismertél, mint legutóbb – előrehaladtál!»Bátorítás.
2 gyereknek mindig kell a következetesség
Bizony, a szabályok strukturálják a mindennapokat, és biztonságot adnak a gyerekeknek. A gyerekeknek azonban nincs szükségük olyan szabályokra, amelyeket a szülők kitartóan betartanak. Az állandó következetesség nem illik az élethez, mert az élet nem statikus. Ehelyett fontos, hogy a szabályokat folyamatosan az új helyzetekhez igazítsuk, hogy értelmet nyerjenek. Végső soron a gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogy megfelelően reagáljanak az új körülményekre.
A dán Jesper Juul, Európa egyik leghíresebb családterapeutája ezért kevesebb következetességet, mint következetességet tanácsol: "Ezzel azt akarom mondani, hogy mindennek, amit a szülők tesznek, összhangban kell lennie az értékrendjükkel" - mondta egy osztrák híroldalnak adott interjújában. „Tehát ha azt mondod 9 órakor, hogy nincs fagylalt, akkor 12 órakor is mondhatod: most már ihatsz egy fagyit.»
3 Csak a gyerekeknek kell megtanulniuk, hogy kevésbé legyenek önzőek
Csak a gyerekeknek van nehezebb dolguk, mint a testvéreknek? Felejtsd el! Brigitte Blöchlinger tudományos újságíró összefoglalta az elmúlt évtizedek kutatásait a „csak gyerekek” témában, és tudja: «Csak a gyerekekről mondják azt, hogy önközpontúak, magányosak, zártak, félénkek, elkényeztetettek és szociálisan nem túl kompetensek. Valójában csak a gyerekek nem különböznek a testvérektől ezekben a szempontokban sem.»
A Britgitte Blöchingerrel készült interjút megtalálja a „Csak a gyerekek sokkal jobbak a hírnevüknél” című cikkben
4 gyereknek mindig udvariasnak kell lennie
„Kérlek” és „köszönöm”, „jó napot”, „viszlát”, „bocsánat” – szüleik bánatára a gyerekeket nem nagyon érdeklik ezek a szavak. Sok szülő azonban azt akarja, hogy gyermekét udvariasnak nézzék. De az udvariasság nem üres frázisokon alapul. Ha arra buzdítja gyermekét, hogy kérjen bocsánatot egy gyerektől a játszótéren, lehet, hogy üres szavakra készteti őket.
Tényleg sajnálja a gyerek, amiért bocsánatot kell kérnie?? Aztán megtalálja a saját szavait az okozott károk helyreállítására. Az udvariasság a többi ember méltóságának tiszteletét mutatja. A gyerekek szívesebben mutatják ki ezt az elismerést spontánul és őszintén - egy titkot, egy ragyogó mosolyt, egy kis ajándékot bízva.
Olvasási tipp!
-
Nem bocsánat: Michelle Obama szigorú nevelése
5 A gyerekeknek mindig őszintének kell lenniük
A gyerekeknek mindig őszintének kell lenniük? Az őszinteség gyakran fontos – de néha megengedik a gyerekeknek, hogy hazudjanak. Mert a hazugság lényeges része szociális intelligenciánknak. „Sok esetben lehet hazudni. A hazugságok gyakran nemcsak hasznosak, hanem értelmesek is” – magyarázza Prof. Robert Hettlage, szociológia a Regensburgi Egyetemen. Sőt óva int attól, hogy legyünk túl őszinték: „Aki mindig őszinte, az nem éli túl az életet.»Senkinek nem kell és mindig lehet őszinte.
A témával kapcsolatos további információk a Gyermekek hazudhatnak cikkben találhatók.
6 A szülők a gyerekek legjobb barátai
A szülők szülők. Szülőként ők vezetik be gyermekeiket az életbe. Ezek olyan világítótornyok, amelyekkel a gyerekek a legjobb esetben tájékozódhatnak. Nem barátok. A barátok maguk választják ki a gyerekeket – azonos fejlettségű társakat, akik a legjobban megértik egymást. Vigasztalásul: Ha a szülők nem is barátok, rendkívül fontos gondozók. A barátok jönnek-mennek, a szülők szülők maradnak.
7 A szakítások rosszak a gyerekeknek
Amikor a szülők elválnak, a gyerekek elvesztik a lábukat. Leküzdhető sokk. Számos tudományos tanulmány kimutatta, hogy a váló gyermekek ugyanolyan boldog gyermek- és serdülőkorban élhetnek, mint a nem elvált családból származó társaik.
Ennek előfeltétele, hogy a szülők olyan szülők maradjanak, akik elkötelezettek gyermekeik gondozásában. A gyerekeknek biztonságban kell érezniük magukat – függetlenül attól, hogy apa és anya együtt élnek-e vagy sem.
8 A tányért be kell fejezni
– Addig ülsz ott, amíg a spenót el nem fogy!„A kényszer nem jó társaság a vacsoraasztalnál. Ha a gyerekeket akaratuk ellenére kényszerítik enni, az akár traumatikus is lehet, és később étkezési zavarokhoz vezethet.
Több nevelési stratégia kombinációja jobb és sikeresebb: az egészséges táplálkozás példamutatása, a gyermek ösztönzése, hogy kipróbálja, és dicsérje – még jutalmazza is – állítják brit tudósok. És egy utolsó összetevő kulcsfontosságú: a türelem. Teljesen normális, hogy a gyerekek egy bizonyos korig nem szeretik a zöldségeket.
Ismer más oktatási hibákat?? Beszéljétek meg velünk.