Az allergia megelőzése: egy adag szennyeződést kérek!

Gabi Neuhaustól

Amit régóta bölcsességnek hívnak, mára tudományosan is megerősítették: a túl sok tisztaság káros. Az iparosodott világban a higiénia fokozódó javulása hozzájárult a fertőző betegségek visszaszorulásához, de az allergiára való hajlam növekedéséhez is vezet. Amikor a szervezetnek már nem kell védekeznie az idegen baktériumok vagy vírusok ellen, túlzottan reagálhat az ártalmatlan dolgokra. Ezzel szemben azok a gyerekek, akik több porral és szennyeződéssel érintkeznek, kevésbé hajlamosak az allergiára.

Ezt az úgynevezett „farmhatást” a Genfi Egyetemi Kórház kutatócsoportja vizsgálta: a tanulmány szerint ritkábban fordulnak elő allergiás reakciók azoknál a gyerekeknél, akik a farmon nőnek fel. "Csak felületes mérésekkel tudjuk megvizsgálni a gyermekek immunrendszerét" - magyarázza Philippe Eigenmann, a tanulmány igazgatója a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány sajtóközleményében. Ezért Eigenmann kutatócsoportja allergiás reakciókat vizsgál egerekben, amelyek tehénistállóban nőnek fel.

Mint az emberek, mint az állatok

A kísérlethez mesterséges allergént adtak az egereknek. A Martigny (VS) melletti Vollèges-i tehénistállóban született állatok kevesebb tünetet mutattak, mint a laboratóriumi állattenyésztésből származó fajtársaik. Az allergiás reakciót a fül körüli duzzanat alapján mérték. Eigenmann szerint ezek a teszteredmények megegyeznek a korábbi humán vizsgálatokkal: „A várandósság alatt istállóban is dolgozó gazdálkodó nők gyermekeinek még kevesebb problémája van az allergénekkel.»

Olvasási tipp!

  • Fiatalkorban allergiás a túlbuzgó immunrendszer miatt

Mikrobiológiai szinten is jobban teljesítettek az istálló egerei. A farm egerek immunrendszere aktívabb volt a környezetükben megnövekedett kórokozók miatt, ezért szabályozottabb volt, mint a laboratóriumi egereké. Az állatok emésztőrendszere is különbözött: a tanyasi egerek bélflórájában sokféle baktérium és megnövekedett a mastadenovírus mennyisége.

Üdv a koszért

A Genfi Egyetemi Kórház tanulmánya szerint a bélflóra és az immunrendszerünk összetett és többrétegű rendszer. Ez megmagyarázza, hogy bizonyos megelőző intézkedések, például a probiotikus élelmiszerekből származó baktériumtörzsek lenyelése miért nem működnek. Egy hozzáadott baktérium nem tudja helyettesíteni a gazdaságban előforduló különféle kórokozókat. Ebből következik Eigenmann következtetése: „A tényezőket a lehető legglobálisabban kell vizsgálnunk, és újra kell gondolnunk a tisztaságról alkotott elképzelésünket.»

Hagyjuk Meg Véleményét

Please enter your comment!
Please enter your name here