Bábterápia: harc a félelmek ellen szereplőkkel és mesékkel

Írta: Sabrina Stallone

Oplatka Brigit és Schäfli Brigitta gyakorlótermeinek csengőjére a „terápia” van írva. Winterthur óvárosának apró szobáiban nincs semmi steril, semmi hideg. Belépsz egy mesevilágba, amely régi textíliáktól és kézműves ragasztótól illatoz. Ez a világ tele van kézi bábokkal, élénk színű tollakkal és kis színházi kellékekkel. Könnyen belátható, hogy ebből a gyakorlatból egy furcsa királyság, egy mesebeli város, egy gyerek oázisa válhat. Vagy ahogy a két terapeuta, Brigit Oplatka, egykori óvónő és Schäfli Brigitta, képzett gyógyító pedagógus szokta mondani: Egy szigetre.

Oplatka asszony, Schäfli asszony, alig van tudományos kutatás a bábjáték terápiával kapcsolatban. Néhány évvel ezelőtt a Tages Anzeiger szerint még teljesen ismeretlen volt a zürichi általános iskolai hatóság gyógypedagógiai osztályán. Miert van az?

Oplatka: A módszer még nagyon fiatal. A pszichoterápiás irányultságú játék- és művészetterápiás forma a fejlődéslélektani elvein alapul C.G. Fiatal és csak Käthi Wüthrich fejlesztette ki a nyolcvanas évek végén, majd úttörő tanfolyamokat hoztak létre.

Schäfli: Mivel meg vagyunk győződve a bábterápia hatékonyságáról, mi, svájci bábterapeuták az elmúlt években nagyon aktívak lettünk a hálózatépítés és a módszer ismertebbé tétele érdekében. 2008-ban Interlakenben megalakult az Oktatási és Terápiás Bábjáték Felső Műszaki Iskola.

Úttörő munkára továbbra is csak Svájcban van szükség, vagy más országokban sem igazán elterjedt a terápia??

Schäfli: Németországban is van bábjáték-terápiás tanfolyam, de ez még korántsem terjedt el. Ausztriában és az USA-ban is vannak különböző kis központok, amelyek alkalmazzák a módszert. Ezek azonban nincsenek igazán behálózva egymással, mert különösen az USA-ban nem beszélhetünk egységes terápiás formáról.

Oplatka: Időnként vannak tanárok, akik problémás gyerekkel jönnek hozzánk. A módszer tehát már meghozza gyümölcsét. De ez nem jelenti azt, hogy az iskola állja a költségeket.

Hogyan működik az Ön számára egy tipikus terápiás ülés??

Oplatka: Minden gyerek kialakítja a saját rituáléját. Amint a gyerekek jól érzik magukat, általában szeretnének játszani a figurákkal, vagy megformálják saját személyes figurájukat. Beállsz a keret elé a sok ember- és állatfigurával, és kiválasztasz egyet, amellyel rögtönzött történeteket találhatunk ki, vagy mesét játszhatunk. Gyakran öntudatlanul azt a karaktert választják, amelyik a problémájukat tükrözi. Például volt egy gyerek, aki mindenekelőtt intuitív módon választotta ki a „beteget” a gipszekkel. A szülőkkel folytatott következő beszélgetés során megtudtam, hogy kora gyermekkorában számos sürgős kórházi kezelést látott a testvérek között. Akut szeparációs szorongása ennek volt köszönhető.

Schäfli: Minden gyerek számára fontos, hogy ők érkezzenek előbb, és tudják, hogy mindent szívesen fogadnak, ami hozzá tartozik. A stresszes élethelyzetben lévő gyerekek gyakran bizonytalanok, sokat kell visszavonulniuk a környezetükben, vagy állandó stresszt élnek át félelmek, kudarcok és negatív visszajelzések révén. Itt csak egyelőre szabad ott lenni, teljesen elfogadottnak érzik magukat, biztonságot és bizalmat tapasztalnak. A figurás játékon és építésen kívül a gyermek hajlamaitól függően számos egyéb kreatív eszközt is beépítünk, mint pl. agyaggal, filccel tervezés, homokképek építése figurákkal és sok kellékkel, festés, főzés vagy zenélés.

„Néha más kreatív eszközöket is használunk” – magyarázza Schäfli Brigitta. Mint itt például egy homokos táj.

Kinek szól a bábjátékterápia??

Oplatka: A bábjátékterápia tulajdonképpen a gyermeket érintő érzelmi és szociális szükségletek teljes skálájára alkalmas: félelmek, elválások, kisebb testvérek trónfosztása, gyász, bántalmazás, iskolai problémák, nedvesítés, zaklatás, némaság. Az utóbbi időben egyre több elmebeteg szülők gyermekét regisztrálják.

Schäfli: Igen, az esetek, amelyekkel foglalkozunk, nagyon különbözőek. Minden gyereknek megvan a maga története. A bábjáték terápia nagyobb gyermekek számára is alkalmas: többször tapasztaljuk, hogy a gyerekek, ha engedik, sokkal tovább érzik otthon magukat a fantáziavilágban, mint azt a társadalmi normák előírják. Manapság a gyerekeket túl korán megfosztják a játékos tevékenységektől, és az intellektuális tanulás szintjére szorulnak. A tudattalanból táplálkozó kreatív játékban sok probléma megoldható. A mindennapi problémákat otthon is meg lehet oldani a játékban, feltéve, hogy van játéklehetőség. Komolyabb problémák esetén viszont a gyermeknek útmutatásra, támogatásra van szüksége.

Oplatka: A gyerekekkel kapcsolatos másik társadalmi probléma manapság a passzivitás. Az a gyerek, aki állandóan tévét néz, tévesen megtanulja, hogy nem tud aktívan részt venni a dolgok menetében. Ez a tehetetlenség aztán a való életben is tükröződik. Az önmagukat és saját történeteiket eljátszott mesékkel a gyerekek saját kezükbe vehetik hősük „sorsát”, majd később a sajátjukat is. Ennek megtapasztalása a remény forrása. Ezt a bátorságot és önbizalmat szeretnénk adni a gyerekeknek.

Olvasási tipp!

  • Szörnyek az éjszakában: tippek a rémálmok ellen

Oplatka Brigit bábjáték-terapeuta meg van győződve a mesék és szereplők gyógyító erejéről.

A bábjátékterápia képes-e önmagában megoldani a mélyen gyökerező félelmeket és traumákat?

Schäfli: Természetesen meg vagyunk győződve arról, hogy a terápiás bábozás nagyon hatékony gyógyító terápia. A gyerek azonban a saját tempójában elfogadja a segítségünket. A nagy pillanat, amikor egy csomó meglazul, néha hirtelen és váratlanul jön. Nem gyakorolunk nyomást. A bábjátékterápia alapja, mint minden más módszernél is, a kapcsolat és a bizalom. Terápiás kínálatunkat a gyermek szigetének tekintjük, ahol a saját tempójában fordulhatnak belső problémáik felé, mindent kipróbálhatnak, és soha nem ítélik el.

Oplatka: Fontos számunkra a család befogadása. Szükség esetén hálózatban dolgozunk más érintett szakemberekkel. A szülőkkel való bizalom alapjainak kiépítése elengedhetetlen, mert amikor a szülők bizalommal küldik gyermeküket terápiára, a gyermek ezt érzi.

Melyik konkrét esetben volt különösen sikeres a módszere??

Schäfli: Nagyon sok példa van! Gyakran dolgozunk valamivel nagyobb ölbeli babákkal, amelyekkel a gyerekek gyakran különösen jól tudnak azonosulni. Egy lányt terápiára küldtek a szülei, mert alvászavarai és állandó hasfájása volt. A lány sokáig nem is foglalkozott a témával. De Franziska báb azt mondta neki, hogy fáj a hasa, különösen éjszaka. A gyerek érdeklődése felkelt, eszmét cseréltek. A báb egy gombócról mesélt a gyomrában, amely azonnal megjelent, amint lefeküdt. A játékban a lány felajánlotta Franziskának, hogy operálja meg a csomóját. Franziska köszönettel fogadta az ajánlatot – azóta a lány hasfájása elmúlt.

Oplatka: Mivel a gyerekek fejlettségükből adódóan nem tudnak absztrakt, mentális szinten kifejezni magukat, hanem szimbolikus gondolkodásúak, a fantázia és a valóság varázslatos kombinációja segíti őket a probléma megoldásában. Mi, terapeuták, asszisztensként, a gyermek szövetségeseként és tanúként látjuk magunkat ezekben az élményekben.

„Sok gyerek azonnal meg akarja alkotni saját figuráját” – mondja Oplatka. Itt van például egy leendő sárkány.

Soha ne avatkozzon be ellenkérdésekkel vagy magyarázatokkal a történtekkel kapcsolatban?

Schäfli: A terapeuta szerepében szükség esetén tisztázó kérdéseket teszünk fel: Hogy áll most ez a karakter? Ennek az alaknak szüksége van még segítőre?? Szereplőként akkor avatkozunk bele a történet cselekményébe, amikor egy új viselkedési mintát akarunk mutatni a gyereknek mintaként, például védekezni, nemet mondani. Egyes gyerekeknek nagyon világos elképzelésük van arról, hogy a szereplőnknek mit kellene mondania és tennie a darabban – mások viszont nyitottabbak, és öntudatlanul is a segítségünket kérhetik.

Oplatka: A játékban új viselkedési formákat próbálnak ki, vagy fájdalmas témákkal foglalkoznak. Ez egy finom folyamat. Megtalálni a megfelelő pillanatot, hogy beavatkozzunk, vagy karakterünkkel nyomon kövessük a történetet, törékeny egyensúlyozás. Ez azonban gyermekenként eltérő. Egyes gyerekek nagy segítségre szorulnak tőlünk, másoknál elég a szereplők hívogató jellege.

A bábjáték terápiáról csak gyerekeknek volt szó, de felnőttek számára is elérhető. Kell ehhez más módszereket alkalmazni??

Schäfli: Valójában a bábjátékterápia éppúgy működik a felnőtteknél, mint a gyerekeknél. A felnőttekkel együtt elmélkedünk a játékban felmerülő történetekről és az ezekben megszólaló témákról.

Oplatka: Valószínűleg csak ritkán fordul elő, hogy a felnőttek 100%-ban bekapcsolódjanak a bábjátékba. Módszerünk azonban egyre nagyobb érdeklődést vált ki a nyugdíjas vagy idősek otthonában. Gyakran előfordult, hogy a demenciában szenvedők elveszettnek hitt nyelvtudása egy szereplővel való játék hatására újra aktivizálódott, vagy újra szemkontaktust lehetett teremteni. Természetesen az a legszebb, amikor a bábjátékon keresztül találjuk meg a csillogást az emberek szemében.

kapcsolódó linkek

  • bábterápia.ch – Az interlakeni terápiás bábművészeti felsőfokú műszaki iskola.
  • bábszínház-brigit-oplatka.ch - Oplatka Brigit honlapja, ahol további információk találhatók a bábjáték terápiáról.

Hagyjuk Meg Véleményét

Please enter your comment!
Please enter your name here