A bölcsőde okossá tesz

Írta: Angela Zimmerling

Az American Economic Journalban nemrég megjelent norvég tanulmány a kormány által támogatott gyermekgondozás hosszú távú hatásait elemezte. 1975-ben Norvégia nagymértékben kibővítette a három-hat évesek gyermekgondozási férőhelyeinek számát. A kutatóknak most sikerült kimutatniuk, hogy ez milyen hatással van a gyerekek fejlődésére.

Olvasási tipp!

• Gyermekfelügyelő keresése: A legjobb címek Zürichtől Luzernig

Minden új napközi azt jelentette, hogy egy gyermek később átlagosan 0,35 évvel tovább járt iskolába. Hét százalékkal nőtt az egyetemre kerülés valószínűsége. Ez viszont hatással volt a bölcsődei gyerekek jövedelmére, amely magasabb volt. Sokkal ritkábban kaptak szociális segélyt is. Ez a hatás az alacsonyabb osztályú családokból származó gyermekeknél fokozódott.

Megkérdeztük rovatvezetőinket, Jacqueline Fehrt és Silvia Blochert, mit jelentenek ezek az eredmények Svájc számára.

Pro: Jacqueline Fehr (SP)

Mire következtet a norvég tanulmány eredményeiből, Fehr asszony?

Az eredmények nem lepnek meg. A tanulmányban a döntő tényező a gyermekgondozás minőségéről szóló vita. A pozitív hatások akkor jelentkeznek, ha a gyermekgondozást integrálják az oktatási rendszerbe, és a gondozók jól képzettek.

Milyen előnyöket lát a bölcsődében??

A bölcsődék kiegészítik a családokat. További lehetőségeket teremtenek a gyerekek számára. A gyerekek más gyerekektől tanulnak, és más gyerekekkel akarnak lenni. A napi rutin rendszeressége és nyugalma, a társas közösség, a változatos játék- és tanulási lehetőségek jelentik a fő előnyt a gyerekek szempontjából.

Milyen hátrányokat lát a bölcsődében?

Vannak hátrányai, ahol a bölcsődék rosszul vannak irányítva. A túl kevés személyzet, a képzetlen személyzet, a sok személyzetváltás és az oktatási koncepciók hiánya kockázati tényező a gyermekek számára.

Bővítsük-e a bölcsődei férőhelyeket Svájcban norvég mintára??

Igen, persze. Több ülésre és jobb minőségre van szükségünk. Önkéntes szolgáltatásként a bölcsődének minden szülő számára megfizethetőnek kell lennie.

Karin Schwiter szociológus tanulmánya szerint a bölcsődék rosszindulatúak a fiatal felnőttek körében. Egyáltalán érdemes lenne bővíteni a bölcsődéket??

Egyértelműen. A szkepticizmus csökkentésének legbiztonságosabb módja a nyílt napok. Egy jól működő óvoda látogatása általában még a legmakacsabb ellenfeleket is meggyőzi.

Jacqueline Fehr az SP Switzerland alelnöke, Zürich kanton nemzeti tanácsosa és Svájc egyik legkiemelkedőbb oktatási és családpolitikusa. Két fia van, családjával Winterthurban él.
Egyik kiadványa a "Schule mit Zukunft" (Iskola jövővel) című könyve, amely az oktatási vita legvitatottabb pontjait tárgyalja.

Hátrányok: Silvia Blocher (SVP)

Mire következtet a norvég tanulmány eredményeiből, Ms. Blocher?

A jelentés szerint ez a norvég tanulmány a) a korai iskolaelhagyók számát vizsgálja különböző korcsoportokban, b) az iskolai végzettség időtartamát, c) az egyetemi végzettség megszerzésének valószínűségét, d) a szociális segélytől való függést. Az állami bölcsődékben és bölcsődékben nőtt 35-44 éveseket összehasonlították azokkal a 45-70 évesekkel (a szövegből kiindulva), akik ennek az átfogó ajánlatnak a nélkül nőttek fel. Nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az 1940-től 1975-ig tartó időszakban természetesen más paraméterek is erős befolyást gyakoroltak ezekben a tanulmányokban, mint például az iparosodás, a jobb közlekedési útvonalak, a növekvő jólét vagy az oktatás egyéb hangsúlyozása. Sok más fontos dolgot ezeknek az embereknek az életében szintén nem vizsgáltak meg: például mentális állapotukat, érzéseik stabilitását, kötődési képességüket, életörömüket, gondolkodásuk függetlenségét, innovációs képességüket, művészi intuíció és azok megvalósítása. Az embereket a maguk teljességében szeretnénk nevelni, nem pedig olyan robotokat, amelyek minél tovább az iskolában maradtak.

Milyen előnyöket lát a bölcsődében??

Az exkluzív napközi előnyei a szülőkkel egyoldalúak. Ezek „enyhülnek”, de helyzettől függően bűntudat alakul ki, ami a gyerekeket is érinti. Sokkal nehezebb a „bölcsődei gyerekeknek” 20 másikkal együtt egyénileg fejlődni. Az állami bölcsődében a gyermekek nagy száma miatt nem lehet kellőképpen figyelembe venni személyes adottságaikat és sajátosságaikat. Ennek eredményeként bizonyos gyerekek elhagyatottnak, elhanyagoltnak, sőt szeretetlennek érzik magukat.

Bővítsük-e a bölcsődei férőhelyeket Svájcban norvég mintára??

Mivel Svájcban az átfogó állami bölcsődék és napköziotthonok felhívása inkább a politikusoktól és a gyermektelen politikusoktól hallatszik, mint a szülőktől, tartózkodni kell attól, hogy a szülőket arra kényszerítsék, hogy adják át gyermekeik nevelését az államnak.

Silvia Blocher képzett általános iskolai tanár. Négy gyermek édesanyjaként és hét unoka nagymamájaként a gyerekek mindig is az életébe tartoztak. Nagyon fontos számára a jólét, a családi és társadalmi nevelés, valamint a gyermekek és fiatalok oktatása. Különféle rovatokban, előadásokon és televíziós szereplésekben kommentálta ezt, miközben kritikusan szemléli az iskolai újításokat is.

Bővebben a témáról:

• A gyermekfelügyelet okossá és gazdaggá tesz
• Gyermekgondozás: költségek és modellek összehasonlítása
• Bébiszitterek és au pairek: tippek szülőknek