Az élelmiszer-pazarlás azon kevés dolgok egyike a világon, ami igazán dühít. Manapság szinte mindenünk van bőven. Élelmiszer mindig elérhető. És akkor van egy teljesen ostoba félelem, hogy az ételünk megbetegíthet minket. Az eredmény: Tiszta lelkiismerettel dobunk el mindent, ami már nem felel meg nekünk.
Évente átlagosan 80 kiló élelmiszert dobnak ki. És nem azért, mert a termékek már nem ehetőek, hanem azért, mert a banánnak egy barna foltja túl sok, a joghurt lejárt a „megőrző” dátuma, vagy egyszerűen azért, mert már nincs kedvünk. Ezen kívül számos más tonnát is el kell dobni a szupermarketekben és a gyártás során, mert nem értékesíthető.
ReklámokNémetország - a félelmetes nyulak nemzete?
Legyünk őszinték: mi, emberek, valahogy igazi félelmetes nyulak lettünk, ha ételünkről van szó. Annak ellenére, hogy manapság egészségesebben élünk, mint valaha. Egyre idősebbek vagyunk, még idős korban is nagyon jó formában vagyunk, és egyre több betegséget kapunk kordában. Az élelmiszereinkkel szemben támasztott követelmények mindazonáltal egyre utópisztikusabbak. Még mindig sterilebbnek és még tökéletesebbnek kell lennie. Ezen kívül természetesen glutén-, laktóz-, zsírszegény-, cukormentesen és ami a legjobb, még 1000 évig eltartható.
Ami nem illik, az úgy van kialakítva
Az, hogy mit kezdünk ezzel az élelemtől való egyenes félelemmel, már évek óta egyértelműen felismerhető. Az iparilag gyártott termékekre esküszünk, ahelyett, hogy egyszerűen azt használnánk, amit a természet mindig adott nekünk. Padlizsán helyett szójadarált, alma helyett karcsúsított, a jó öreg steak helyett vegetáriánus szelet kerül a tányérunkra. Az ijesztő eredmény: rengeteg jó, természetes élelmiszert kell kidobni minden nap, mert már senki sem veszi meg. Miért is? Nincs rajtuk "mentes" felirat, nem vega, és nincs hozzáadva extra vitamin.
ReklámokNem az élelmiszer-pazarlásra
Én személy szerint már régóta nem követem ezt a trendet az ipari termékek irányába. Élelmiszer- és életmódbloggerként különösen fontos számomra, hogy a konyhámban használt ételek a lehető legtermészetesebbek legyenek. Jogom van regionális és szezonális termékeket főzni. Olyan ételeket akarok felhasználni, amelyek még nem repültek el a fél világ körül, csak hogy a tányéromon landoljanak. És ha vannak ilyen termékeim (amiket heti piacokon, farm boltokban stb. még ma is megvan!), akkor nem akarok semmit elpazarolni belőle. Semmi sem!
Régi jó idők
Tegyünk egy rövid kirándulást a régi szép időkbe. A nagymamám 1928-ban született, és egy nagyon kis sváb faluban nőtt fel. Nem volt olyan szupermarket, ahol este 10-kor fagyasztott pizzát lehetett volna venni. Ehelyett minden házban volt egy jól felszerelt tárolópince. Ezek tele voltak krumplival, almával, kolbásszal és befőttes üvegekkel. Bab, uborka, almaszósz, szilvabefőtt, birsalma zselé, ecetes paradicsom - mindent, amit a szántóföldeken, bokrokban és fákban egész évben termesztettek, felhasználtak és télire konzerváltak. És mivel ez gyakorlatilag elengedhetetlen volt a túléléshez, természetesen az egyes élelmiszerekből a lehető legkevesebb ment kárba. „Használd, amit csak lehet” – ez volt akkoriban a mottó.
ReklámokÚgy főzök, ahogy a nagymamám szeretett volna
Már egy ideje az a dolgom, hogy aktívan tegyek valamit az élelmiszer-pazarlás ellen, és újra úgy éljek, mint a nagymamám. Szeretem megvenni azt a banánt, aminek egy barna foltja túl sok. A joghurt pedig, ami már két nap múlva lejár, mégis a jutazacskóba kerül (lásd még a cikkemet, amelyen az áll, hogy "Megtartható " és nem "azonnal halálos tőle "). Ezen kívül egyre gyakrabban főzök olyan dolgokkal, amik hamar a biokukába kerülnének másoknál.
A zöldségrészekből például csodálatos zöldségleves vagy szemcsés húsleves készíthető, a karfiol levelei pedig ideálisak egy ízletes leveshez. Például ez a karfiollevélből készült krémleves:
4. tű.93 a 13 értékelésbőlKarfiollevélből készült krémleves
Adagok 2-3 adagösszetevőket
- Egy egész karfiol levelei
- Zöldség leves
- só
- bors
- 2 evőkanál krémsajt
Utasítás
- A karfiol leveleit levágjuk, és folyó víz alatt alaposan megmossuk. majd durvára vágjuk és egy lábosba tesszük kb. 1 liter vízzel.
- A karfiolleveleket addig főzzük, amíg a legvastagabb darabok megpuhulnak. Ezután az egészet szitára öntjük és a főzővizet összegyűjtjük.
- A megfőtt leveleket kevés főzővízzel turmixgépben finomra pürésítjük. Fokozatosan adjunk hozzá annyi főzővizet, hogy a kívánt állagot elérjük.
- A levest visszaöntjük a serpenyőbe, belekeverünk 2 evőkanál krémsajtot, és ízesítjük sóval, borssal és kevés zöldségalaplével.
Igaz, elsőre kicsit furcsa a gondolat, hogy a szupermarketben általában kidobott zöldségdarabokból főzzünk. Először az interneten néztem utána, hogy meg lehet-e enni a karfiol leveleit is. Senki nem mondja meg, és valahogy kiskorától kezdve megtanítják neked, hogy vedd le az ágyneműt. Mik még a szupermarketek zöldségosztályain a szemeteskukák?.
ReklámokÍz és szín – 1 plusz csillaggal
Végső soron az egyetlen "negatívum", amit a karfiollevélről megtudhattam, az volt, hogy a levelek viszonylag magas cellulóztartalmúak. Ez kissé megnehezíti velük a munkát – de ennyi. Ízét tekintve a karfiollevél kifejezetten finom, és semmi ok arra, hogy ne használjuk fel.
A karfiollevélből készült levesem semmiben sem rosszabb, mint a karfiol fehér részéből készült krémlevesek. És legyünk őszinték, már a szín is megéri, hogy a jövőben ne dobjuk ki a leveleket;)